
Opel Commodore A Bézs MCG 1:18

A Opel Commodore A Bézs MCG 1:18 bemutatása
TL;DR: Az MCG 1:18-as fémmodellje az 1967-es Opel Commodore A szedánt bézs fényezésben mutatja be, a Rekord C alapú, hathengeres felsőközépkategóriás Opelt. A cinkötvözet karosszéria egybeöntött, mozgó elem nélkül, tömör súlyú, mély fényezéssel. Jó belépő darab egy 1960-as évekbeli német szedánokat bemutató gyűjteménybe.
Az Opel Commodore A ritkán kerül a figyelem középpontjába a klasszikus német autók között, mert a Rekord C testvére árnyékában maradt, miközben hatos hengerszáma és hosszabb orr-kialakítása külön karaktert adott neki. Az MCG most ezt a kevésbé ismert modellt hozza el 1:18-as fémmodellben, bézs fényezésben.
A Commodore A helye az Opel 1960-as évekbeli kínálatában
A Rekord C platform és a hathengeres motor
Az Opel Commodore A 1967-ben debütált, és lényegében a Rekord C hosszabb orral és hathengeres motorral felszerelt változata volt, ezzel egy réteget képezve a mindennapi Rekord és a felsőkategóriás Admiral vagy Diplomat között. A hathengeres motor kényelmesebb, egyenletesebb futást biztosított, mint a Rekord négyhengeres alapmotorjai, miközben az ár és a méret még kezelhető maradt a családi felhasználók számára is. Ez a pozicionálás jól illett a nyugatnémet gazdaság akkori növekedéséhez, amikor egyre több család engedhetett meg magának egy ilyen kategóriájú autót. A karosszéria hosszabb motorháztetője és eltérő hűtőrács-kialakítása külsőleg is megkülönböztette a Rekordtól, még akkor is, ha az ajtók és az utastér nagy része közös maradt.
Bézs fényezés és a korszak színvilága
A bézs és hasonló földszínek a hatvanas évek végén rendkívül népszerűek voltak a német középkategóriás autóknál, mert visszafogott, elegáns megjelenést adtak anélkül, hogy túl feltűnőek lettek volna. Az MCG ezt a színt választotta a modellhez, amely jól illik a Commodore A visszafogott, praktikus karakteréhez. A fémöntött karosszérián a bézs fényezés alatt jól látszanak a formák élei, a lökhárítók és a króm díszlisták pedig külön rétegben kerülnek fel, hangsúlyozva a korszak jellegzetes, sok krómdíszítést használó formanyelvét.
Cinkötvözet öntés és az egybeöntött karosszéria
Az MCG ezt a modellt cinkötvözetből, azaz klasszikus fémöntéssel készíti, amely lényegesen nagyobb súlyt ad a kézben, mint egy hasonló méretű gyantamodell. Ez a súly az egyik legjellemzőbb tulajdonsága a fémmodelleknek: amikor a Commodore A-t kiemeljük a dobozból, azonnal érezhető a tömör, sűrű anyag, amely évtizedekig megtartja formáját anélkül, hogy elgörbülne vagy elpattanna. A karosszéria ennél a kiadásnál egybeöntött, mozgó elem nélkül: az ajtók, a motorháztető és a csomagtartó nem nyitható, a teljes részletgazdagság a külső felületen jelenik meg. A fémöntés tolerenciái valamivel szélesebbek, mint a gyantáé, ezért az illesztések nem annyira hajszálpontosak, mint egy prémium gyantamodellnél, de a fényezés mélysége és a króm elemek fényvisszaadása kárpótol ezért, különösen közvetlen fény alatt.
Méretarány és elhelyezés egy klasszikus gyűjteményben
1:18-as méretarányban egy nagyobb szedán, mint a Commodore A, körülbelül 25 centiméter hosszú, ami kényelmesen elfér egy standard vitrinpolcon. A fém súlya miatt a modell stabilan áll, nem csúszik el könnyen, ha a polcot véletlenül megütik, ami praktikus előny egy forgalmasabb otthoni vitrinnél. Mivel a karosszéria zárt, nincs szükség a nyitható elemek külön ellenőrzésére vagy tisztítására, a gyűjtő egyszerűen letörölheti a port a felületről. A bézs szín mellett érdemes olyan háttérvilágítást választani, amely nem sárgítja el a tónust, mert a földszínek különösen érzékenyek a színhőmérséklet változására.
Hol a helye egy nyugatnémet klasszikusok gyűjteményében
Ez a Commodore A jó belépő darab lehet azoknak, akik a hatvanas évek végi nyugatnémet autóipar iránt érdeklődnek, de nem szeretnének azonnal a legdrágább, legritkább modellekbe invesztálni. Sok kelet-európai gyűjtő számára ezek a nyugati autók a korszak vágyainak szimbólumai voltak, még akkor is, ha ritkán jutottak el a vasfüggöny mögé, ami külön nosztalgikus réteget ad a darabnak. Aki a Rekord, a Commodore és az Admiral sorát egymás mellé állítja, annak a vitrinben megjelenik az Opel akkori teljes középkategóriás felépítése, a hétköznapi családi autótól a felsőkategóriás verzióig.















